Miben különbözik egy állásinterjúra felkészítő tréning egy nyelvvizsga-kurzustól?
Inkább úgy mondanám, hogy nem sokban hasonlít. A nyelvvizsga-kurzusok adott szintű nyelvtudás meglétét biztosítják, automatikusan előhívható tesztfeladatok megoldásaival, nyelvtani szerkezetek begyakoroltatásával vagy az elvárható szókincs bifláztatásával. Ehhez képest az interjú-tréning élő és intenzív helyzetgyakorlat, amikor egyáltalán nem jár jól az, aki betanult szövegekkel jön, tankönyvi példamondatokat vagy gyönyörű nyelvtani szerkezeteket akar használni nem megfelelő környezetben. Azt gondolom, hogy interjúhelyzetben a nyelv legyen könnyed segédeszköze annak, hogy el tudjuk magunkat adni és a legjobb munkafeltételeket tudjuk kialkudni magunknak. Míg a nyelvvizsgán a nyelvtudást nézik, az interjúhelyzetben azt, hogy az adott nyelven milyen jól tudod érvényesíteni magad, tudásodat és így várhatóan milyen mértékben tudod majd a céget képviselni. Minél magasabb a pozíció és/vagy a munka során elvárt szintű nyelvtudás, annál jobban el kell térni a hagyományos nyelvvizsga felkészítő kurzusok gyakorlatától.
Mennyire gyakoriak a hazai álláspiacon az angolul (is) interjúztató cégek?
A kvalifikált munkaerőt kereső cégek döntő többsége használja az 5-10 percig tartó rövid, általános interjút, amely angolra „átváltással” indul. Ilyenkor azt vizsgálják, hogy a pályázó milyen mértékben és minőségben képes nyelvtudását hirtelen és spontán alkalmazni.
Milyen típusú interjúk fordulhatnak még elő?
Alapvetően kétféle helyzetben kell számolnia az álláskeresőnek az angol nyelvű interjúztatással. Az első, amikor a nemzetközi hátterű cég munkanyelve az angol és ezért az aktív nyelvtudásnak kiemelt szerepe van. A második – és ez a gyakoribb -, hogy a nyelvtudást nem kell napi szinten használni, vagy csak korlátozott formában, például írásban. Ilyenkor az angol nyelvtudást az adott mélységig vizsgálják, azaz, hogy az illető képes-e munkafolyamataihoz szükséges mértékben kommunikálni. Mindezeken túlmenően az angol, vagy más idegen nyelvű interjút, amolyan szűrőfeltételként használják a pályázók kiválasztási folyamatában.
Milyenek a munkáltatói elvárások – a nyelvtudás vagy a szakmai felkészültség a mérvadó?
Az alaptémakörök egyértelműen fontosak, amelyek az álláskeresők szakmai gyakorlatait és képzési hátterét tartalmazzák, de egyébként az adott állás és a cég napi gyakorlata szabja meg, hogy mi a döntő. Ha levelezésre van szükség, akkor az írásbeli kommunikációt mérik fel, a telefonos kommunikációt igénylő munkaköröknél pedig szituációs jellegű feladatokra lehet számítani. A szakmai nyelvtudás – azaz a szakszókincs ismerete és aktív használata – előnyt élvez a nyelvtudás nyelvvizsga-szempontú megítéléséhez képest. A legkívánatosabb az, ha valaki könnyedén és jó angolsággal, gördülékenyen képes személyéhez és leendő munkájához kötődő témákban társalogni illetve jártas a szakzsargonban is.
A gyakorló idegen nyelven beszélők is gyakran használnak automatikus töltelék-kifejezéseket. Mennyire „bevett” ezek használata az interjún?
Az angol nyelvre ezek használata eleve is sokkal jellemzőbb, mint a magyarra. A fogalmazási mód is strukturáltabb, az ehhez szükséges szerkezeti-logikai összefüggéseket mutató kötőszavak és kifejezések a nyelv részét képezik. Ha valaki nincs erős középfok-szinten és alig beszéli a nyelvet, akkor visszatetszést kelt, ha úton-útfélen töltelék-kifejezéseket használ. Jellemző, hogy ha formálisabb – például tárgyalási környezetben vagy üzleti levelezéskor – a kommunikáció, akkor több logikai-szerkezeti elemre van szükség. A könnyedebb társalgásnál kerülhetnek a töltelék-kifejezések előtérbe.
Ha időt szeretnénk nyerni egy-egy rázósabb kérdés után, milyen kifejezéseket használhatunk?
Használhatjuk a „To tell the truth…” vagy a „Well…” kifejezéseket. A gondolkodás közben jó mankót nyújthatnak a „Well, let me think for a second…” vagy éppen az „Actually, I would reconsider my answer at this point…” kifejezések. Ha valamire fel szeretnénk hívni a figyelmet, használjuk a „Before we would go on, I ’d like to emphasise a point…/ draw your attention to a fact…” fordulatokat.
Melyek az Önhöz forduló álláskeresők leggyakoribb hiányosságai?
Általánosságban elmondható, hogy egyre felkészültebben érkeznek az álláskeresők a nyelvi és szakmai szempontokat tekintve. A fellépés, a magabiztosság már sokkal gyakrabban hiányzik. Kevesen használják igazán élő nyelvként az angolt. A középkorúak és az idősebbek esetében sokszor igaz az, hogy „tankönyvi” nyelvezettel és nem érett nyelvtudással találkozom. A fiatalokkal az élő nyelv ismeretével nincs ilyen mértékben gond, ők azonban a túl könnyed, esetenként vulgáris szókincset forgatják, amely egyáltalán nem „komoly” környezetbe való.
Kik látogatják a tréningeket?
Jellemzően diplomával rendelkezők keresnek meg magyar és angol nyelvű interjú felkészítések kapcsán és többen érkeznek a műszaki-gazdasági területekről. Életkort tekintve nagyon változóak az igények, a fiatalabbak nyelvileg magabiztosabbak, de jóval felszínesebb a tudásuk, az idősebbek gyakran alaposabb tudása viszont nem érvényesül kiejtésbeli és beszédkészségbeli nehézségeik miatt. A nyelvi felkészítés, gyakorlás mellett komoly interjútechnikai hiányosságokat is pótolni kell a sikeres önérvényesítéshez.
Hogyan zajlik egy tanfolyam? Hány alkalomból áll?
Attól függ. A középfok alatt lévők esetében az adott szituációs gyakorlatok és a szókincs mellett az interjútechnikát kell csiszolni – ilyen esetekben akár 8-12 alkalom is elképzelhető intenzív önálló tanulás mellett. Egy középfokú nyelvvizsgával rendelkező pályakezdő számára 3-5 alkalom is elegendő lehet, ha élő, folyamatosan használt nyelvtudással van dolgunk.
Milyen módszerekkel segít az álláskeresőknek?
Az angol nyelvű felkészítés mellett a különböző interjúhelyzeteket az adott szakiránynak, pályázott cégnek és pozíciónak megfelelően gyakoroltatom. A pontos és szabatos nyelvi kifejezőkészség mellett az önfelvállalást és az önmarketing technikákat is fontosnak tartom. A nyelvi felkészítésen túl gyakran adok elhelyezkedési-továbblépési tanácsokat, elemzek karrier-kilátásokat is. Mivel az interjúztatók oldaláról is ismerem a lehetséges problémákat, „felkészülési trükkökkel” célzottan tudok segíteni a hozzám fordulóknak.
Van-e „járulékos” haszna az interjú-kurzusnak?
Erőteljesen, hiszen az idegen nyelven való megszólalás már önmagában is stresszforrás, főleg akkor, ha komoly téttel rendelkező interjúhelyzetben kell jól teljesítenünk. Külön stresszmentesítő és koncentrációt, teljesítményszintet növelő gyakorlatokkal is foglalkozom, de ez inkább már a kineziológiai tudásomat érinti.
Bódai Zsuzska interjúja
A cikk megjelent az ELTE Karrier Portálján:
Would you mind talking in English? Interjú Pozsgai Nikolettával címmel>>>
További információ:
Pozsgai Nikoletta,
karrier-és életvezetési tanácsadó, angol nyelvtanár
http://angolallasinterju.wordpress.com/
Írta: Nikoletta 
